Hazajött, megérkezett épségben a kis késés ellenére. Itthon van a piros bicikli! Akiknek megígértem, hogy adom egy körre, azok számíthatnak rá. Úgy megy mint az élet, vagyis még annál is jobban. Román gyártmányú, de minőségi tehnológiát használtak gyártásakor. Sőt, meglepően jó bicaj, ha még a lakatos (mert nemcsak mozdonyvezér) diplomával rendelkező öregem is tátott szájjal maradt a piros bicikli látványára. Érdekes a sebességváltója, jó vastagak a kerékgumik, zörgésmentesen pörög, sokminden állítható rajta és külön cikk rajta a kosár. Holnap piac van, lehet megyek majd vásárolni vele. Nyertem én ennél tízszer drágább holmikat is cikkírások által, de eddig ez a legkedvesebb számomra. Az értéke 350 lej és nem eladó. Alkut kötöttem az öregemmel, hogy kiváló szintre hozza a montimat és az övé lesz a piros bicikli. Szemei fényesedni kezdtek, bajsza kikunkorodott és mosolya a fülijig ért.
Íme egy kis képgaléria az új családtagról:
