Posts Tagged ‘beképzeltség’

A kurválkodás megismétlődése

Sunday, August 1st, 2010

Folytatjuk onnan, hogy a kurváknak a nyelve paprikás és most megemlítjük picit az igényeiket. Amint már mondtam, van bennük egy kitünési vágy amivel esetleg ha lehetne még álcáznák is a kurvaságukat. Ezen kívűl van egy óriási vágy a pénz iránt, amiért képesek körbekúratni magukat, úgy ahogy írja a kurvák zsebkönyve. Intellektuális szinten, úgy hiszem mégsem lehetnek valami túlzott pretencióik, az egész csak színjáték. Sokat akarna a szarka, csak nem bírja a farka. Lássuk csak hogy miért?

Egész éjjel nem hallottam a pofáját, a rusnya monotom képét sem láttam gyakran, mert eljárt erre arra, mikor ezzel, mikor azzal. Attól függött ki volt hajlandó minél több pénzt tejelni. Meglepődésemre, reggelre izzadtság nélkül tünt fel újra a terepen, amiből arra merek következtetni, hogy nagyon bírja a pályát és már nem kisjátékos. Az idengenbeli kurvás légióskodása meghozta az igazi formáját.

Elolvasom a teljes bejegyzést »

Paprikás nyelvű kurvák

Sunday, July 25th, 2010

A női nem legalattomosabb példányai, akik belföldön s főleg külföldön csinálják a “traszét“, azt hiszik hogy mindig csak az őket meghúzó csávókkal állnak szembe. Azt képzelik hogy bárki csak a muffjukra hajthat és ezért bármit megengedhetnek maguknak, bármilyen hangnemet, mintha körülöttük forogna a világ. Jobban mondva, mintha a micsodájuk körül forogna a világ. Az ilyen felvágott nyelvű kurvákat egyszerűen rendbe lehet tenni, s akkor eltörik a csésze szája s a merész és tiszteséges alak lesz a rossz ember. Talán mégis jobb lenne tetteik előtt megfontolniuk, hogy nem minden hím, akikkel szembemennek az úton vagy összetalálkoznak egy szórakozóhelyen, az elkúrt pánkójukra hajt, sőt mi több az olyanoknál lehet semmire sem hajtanak és ezért ajánlatos visszafogottabban viselkedni. Ha már az Isten nőnek teremtette őket, még nem jelenti azt hogy mindenki más a rabszolgájuk.

Elolvasom a teljes bejegyzést »

Én és én meg az Irén – reloaded!

Sunday, July 18th, 2010

Me Myself and Irene jim carrey 300x225 Én és én meg az Irén   reloaded!Mindig is tudtam, hogy vannak bennem emberi tulajdonságok. Hajlamos vagyok megsajnálni valakit ha a helyzet úgy követeli, de néha még akkor is ha éppen nem lenne aktuális a sajnálat. Így történt a múlt éjjel is a diszkóban, amikor kérdőre vont engem az a bizonyos fehérnép.

- Miért írtad azt rólam?
- Mit te? (néha élvezem tenni a hülyét)
- Tudod te jól!

És akkor el kellett neki magyarázzam hogy is állnak a dolgok ezzel a bloggal. Nem valaki lehordása a cél, inkább a tanulságok aláhúzása, de csúszhatnak be szubjektív álláspontok is, elvégre ez egy személyes blog még akkor is ha négy szerző áll a háta mögött.

Elolvasom a teljes bejegyzést »

Döbbenetes csalódásod egy barátban

Friday, May 21st, 2010

2228647679 b5b1a9d511 o Döbbenetes csalódásod egy barátbanNem minden látszat az aminek hisszük és nincs mindig minden a nyilvánosságra tárva. De úgy szokták mondani, hogy előbb utóbb mindig kiderül az igazság. Sajnos nem minden igazság egyezik meg a kedvünkkel, de ha minden kedvünk szerint lenne, lehet annyira monoton lenne az életünk hogy strucc módjára a kakiba vetnük a fejünket az unalomtól. Van baj elég és ha nincs akkor csinálunk. Mert az embernek szüksége van a változatosságra is. Látod… pont ezért nincsenek minden nap tele zsebeink pénzel, nem vigyorgunk folyton mint egy ecetes fakabát, vagy nem éljük át életünk minden percét orgazmus módban. A jó dolgok mellé vonzzuk a rosszat is és ha ezek késnének, ismétlem magam …, teszünk róla hogy érjenek rossz dolgok is minket. Van amikor tudatosan, van amikor véletlenből, de a legszomorúbb amikor naivításból. Amikor sorozatos módon nem vagyunk képesek tanulni egyes hibáinkból.

Elolvasom a teljes bejegyzést »

Én és én meg az Irén

Wednesday, May 19th, 2010

Mosolyogva gondolok vissza arra a napra amikor a gyenge elméjű fehérnéptől kaptam egy hatalmas cápát, aminek nagyságát az alábbi sorokból derítheted ki. Egy diszkó végén rámjött a huncutkodás és a szokásos puszilgató módba estem. A fehérnép került naív szemeim célpontjába és flörtös módba váltva mellé surrantam mint egy okosnak tűnő páva. Mielött elköszönt volna tőlem ez a fehérnép, hát bedugta finom nyelvét a számba. Most minek írjam hogy gusztustalan nyelvét? Minden hüje tudja, hogy egy kurvának nem lehet a nyelve rossz, mert neki az lenne az egyik munkaeszköze. Még az ilyen amatőröknek is akik nem pénzért dolgoznak.

Meglepett! Naná hogy meglepett. Hát bátyja nem tudhatta még hogy kiféle és miféle. Aztán jött a következő diszkóig tartó hét, minek napjai abból álltak, hogy a fehérnép napi 10-15 sms-t szánt nekem, a vége fele már kényeztetős verseket is írt nekem. Ismétlem, hogy mindössze 10 percet voltunk együtt, azért lepett meg ennyire. Hát ez a fehérnép még engem is felülmúlt. Hogy ő mennyire várja hogy láthasson, hogy már jó ideje figyel engem. Na fene!

Elolvasom a teljes bejegyzést »

Seggnyalásos megalázkodás a köbön

Wednesday, May 19th, 2010

Azon balfék emberek egyike lennék, akikbe még félcsipetnyi hajlam sem került a megalázkodásra. Büszke makacsságom elkönyvelhet életem eddigi sorából, egy szerencsés balszem alatti rugást és egy nyakfogást, szenvedések amikre szerencsémre telt elég erőm sokszorosan viszonozni. A sebek elmúltak, de a makacs büszkeségem nem hajlandó alázatos módba suhanni. Ezért mindig is kerültem a szívatos légkörű munkahelyeket, az alaptalanul parancsoló személyeket, na meg a kitünési vágyban szenvedő piócákat. Szégyenemre bevallom, hogy az utóbbiaknak még a mai nap is pillanatokon belül sikerül bór minúségüre pezsdíteniük a vérem. Ez kicsit enigmatikus magyarázkodás, mert nem akartam azzal kezdeni hogy nem az a típus vagyok akinek egy gebe azt parancsolhatja sikerrel, hogy:

Hé… kapcsolod le azt a körtét embe’…?

Főleg ha a gebe közelebb áll a villanykapcsolóhoz. Még akkor is ha a gebe vakmerőbb, törvénytelenebb és majdnem semmije nincs az ég világon amit elveszíthetne akár egy horroros ölelkezés után is. Ezért inkább lenyelek egy szem alatti rúgást, s utána megpróbálom kifele hatványozni az ilyen jótettet.

Elolvasom a teljes bejegyzést »

Cipőtalp az arcon

Saturday, February 20th, 2010

Ha valakinek kérésre segítek valamit, azt jelenti hogy van időm, módom és kedvem rá. A segítség természetétől függően, nem várom el feltetétlenül a viszonzást, vagy a harsogó tapsot. Ennek ellenére nem zavar az elismerés, a tisztelet és a becsület sem.

Néhány hónapja megismertem egy lányt a disznajói Gondűzőben. Nem helybéli fehérnép. Egyik reggel hazavitettem a hátsó kofferjét, magyarul a seggét, Szászrégenbe. Kéretlenül tettem meg neki ezt a szívességet azért, hogy ne fagyoskodjon az őszi hideg vonatállomáson és hogy imponáljak is neki természetesen. Meg is hatottam ezzel őt. Nem részletezek.

Elolvasom a teljes bejegyzést »