Na te. Amióta Marosvásárhelyen lakom, már két olyan Magyarói személlyel találkoztam a városban akik ilyen beszólással próbálták felhozni a figyelmem köszönés helyett. Nem rossz téma, legalább tudom mi a rajz és nem maradok le a magyarói trendekről sem. Na höej.
A ‘Személyes’ kategória arhívuma
Höej!
Sunday, February 13th, 2011Vintage memories
Friday, December 10th, 2010
Félreértések, lotyók és barátságok
Thursday, December 2nd, 2010Igaz történeten alapuló és elgondolkodtató kis szomorú sztori:
Kié ez a szám?
Monday, November 8th, 20100745 820 358
Befellegzésről ír, mocskos szavakkal illet, egyszóval fenyegetést kaptam sms-be erről a számról. Egy diszkóba tartózkodtam amikor az üzenet érkezett. Reggeli 4 óra körül volt az idő. Akik még ott voltak és ismertem őket mind megmutattam és megkérdeztem ismerik-e kiről van a szó. Senkinek sem volt a listájába ez a szám, csak néhányan adtak célzást arra hogy ki lehet. Nekem ez kevés, én biztosat akarok tudni, mert nem tartom fairnek hogy ilyesmiket kapjak hibátlanul.
Tövig, hogy érezzem!
Thursday, November 4th, 2010Vidéken születtem és itt is élek, egy átlagos család sarja vagyok. Minden alapja megadatott annak, hogy belőlem is költő legyen, nem igaz? Mégsem lettem az. Habár verseket írtam és még írni is fogok, de szerintem erre bárki is képes egy laza pillanathalmazban ha csak a lelkébe vonul egy szikrányit is. Szóval nem éltünk valami nagy pompában, de remélem nekem majd sikerülni fog egy picit fennebb emelnem családunk gazdasági mércéjét, persze csak miután minden adóságom törlesztem végre.
Gyerekkoromban volt egy dolog amivel egyenesen nem értettem egyet, görbét sem és még a mai napig is ugyanazt az elméletet támogatom gyakorlatilag is. Amikor a kedves édesanyám édességekkel látott el, örökké felosztotta azokat porciókra. Vegyünk például csak egy tábla tejescsokoládét.
Milyen egy szomorú élet?
Sunday, October 31st, 2010Hordozója már nemcsak hetek, hanem hónapok óta alig fejtett ki egy gondolatot vagy elméletet, ami szeretetbe, örömbe, vidámságba vagy az élet egyéb örömeibe lenne beburkolva. Folyton csak a cégérkedős háttéri fesztivál, gyáva szarkavarások, frusztráltsággal és gyülőlettel megtelt megjegyzések, harag, panaszok és önsajnálat. Az ilyen ember iránt, még akaratod ellenére is lassan kialszik a szereteted. A suta bölényembereket akármennyit babusgathatod jótanácsokkal, előbb utóbb úgy is megtelik a bilijük és feltárják igazi arcukat. Egyedüli “erényük”, hogy mindig képesek lesznek a kerítés mellett kiállni, de a baj csak az hogy még akkor is amikor nem kellene és jól jönne egy kis elgondolkodás azon hogy a bús és komor életükön picit változtassanak. Hát kinek van szüksége olyanokra akik folyton csak a stresszet generálják?
Bolond ífjú
Sunday, October 24th, 2010Nagyjából minden hétvégén ki vannak marjulva a szemei. Na nem csak a bénaságtól, hanem az alkoholtól is. A legtöbb precíz szabályzatokkal ellátott helység főnőke szívesen kitessékelné már a saját helységéből. Túl sok perpatvarba van beleavatkozva már, túl sokszor megússza szárazon, pedig csak egy alany a sok gennyes balfék közül.
Aztán midőn 1-2 nagyobb pasas az elhamarkodott baromságba esik és csak a “büdösebbik” feleikkel tünnek ki, az a hiedelem alatt hogy most akkor ők a sztárok, az ilyen kis porbafingó olyankor az oldalukon lóg mint a lónak a valaga és várja hogy kibe köthet bele a béna.
Ülj már oda be és hallgass!
Sunday, October 17th, 2010
Ki nem volt életében részeg? Vagy mondjuk ittas. Talán majdnem mindenki volt.
A franc tudja te. Én 16-án éjjel, azaz 17-re virradólag (ma) nem voltam és nem vagyok részeg. Volt bennem egy pici, nem tagadom. Egy kis tökömnyi “asszonypálinka“. Tudod, az a lepcses folyadék, benne pici alkoholos névvel és a többi csupa édesség. Édes folyadék. Hát mit is mondjak? Jól éreztem magam, jó kedvem volt és hülyéskedtem. De a szokásos vicceim határait nem szegtem meg. Vagy nekem már nem szabad jól érezni magam? Nekem már csak a komoly elemzés jár? A fájdalom, a kín és a keserűség? Farok tudja …
Hát ez kezd már hüjeség lenni?!
Thursday, October 7th, 2010
Október 9-én Lézeres Habparty lesz a Maros megyében található disznajói Gondűző Diszkóklubban. Ez a hír, két nagy táborra osztja fel az érdeklődőket.
- akik rajonganak az ötletre
- akik agresszív szájkaratéval fogadják
Én az elején eléggé tartozkódtam ettől az ötlettől, ezt be kell vallanom. De egyedül csak arra voltam képes hivatkozni, hogy “október van, és itt a hideg“. Aztán mikor felkértek komoly elemzésre és ötletek kifejtésére, hát bizony teljesen más eredményre jutottam. Ugyanis vannak megoldások.
Van olyan, hogy:
- melegítés, fűtés (mire van a több milliós melegítőrendszer?)
- száraz hely (nem fog mindenhol folyni a hab)
Aztán ezenkívűl mindenki maga dönti el, hogy a hab alá bújik és állatian bulizik mint augusztus 28-án, vagy száraz helyen bulizik és csak nézi a habot meg a lézeres játékokat.
A tolerancia hiánya az adventistáknál
Thursday, September 30th, 2010
Újabban azzal cseszegetik azoknak az embereknek az idejét akik hagyják magukat cseszegetni, hogy miként lehet vinni egy egészséges életmódot. Tehát most már az egész adventista vallás nemcsak arról szól, hogy “gyertek csináljunk mindent másképp mint ezek a buta világiak“, hanem kibővítették különféle tudományokkal is. Óriási lehet a frusztráltsági szint, hogy már nem is tudják hogyan csalják magukhoz az embereket. De minek is? A fizetés 10%-ért vagy van itt egyéb érdek is? Mert épeszű embert nem látok annyit hisztizni mint az adventistákat. Őket már csak a jehovások verik le ezen a téren.
