Egy dolgot azért mégsem véltem elképzelni. Azt, hogy egyes anyámasszony katonái odáig fognak túlozni, hogy az anyagi bevételeimről harsogjanak, vélekedjenek és ítélkezzenek. Hogy ők nem értik ezt, nem értik azt, nem tennék ezt, de pár hét után ugyanazt teszik mint én. Természetesen azzal a külömbséggel hogy úgy vagy annyiért teszik mint ahogy és amennyiért elképzelték rólam, holott a valóságot soha meg sem közelítették. Nem szoktam minden talpnyalónak beszámolni pontosan hogy miért mennyit kapok, de azért mindig murisnak vélem amikor kiemelkedik valaki a tömegből és az én üzleti dolgaimnak akar lenni a hatalmas szakértője. Minden bizonnyal tudjuk, hogy egyesek bárki helyében jobban tudnának élni, ők csak éppenséggel a saját életükbe nem boldogulnak igazán. Aztán nem marad más hátra, csak mások dolgaiba fúrják az irigy orrukat.
A ‘Személyes’ kategória arhívuma
Jól poziciónált “rajongóim”
Thursday, December 1st, 2011Értelmetlen értelem
Saturday, October 15th, 2011Vannak emberek akik azt hiszik, hogy minden ami az Interneten található az ingyenes. Kifizetjük szépen a villanyáramot, vásárolunk egy számítógépet aminek a kapacitásának még csak a negyedét sem használjuk ki, bérletet nyitunk egy internetes szolgáltatásra és akkor onnantól kezdve bármi ami betöltődik a képernyőnkön az a mienk bazdmeg!
Létezik egy olyan videóm minek neve “Házibuli Attilával“. Készült a disznajói Gondűző Diszkóklub udvarán, filmezte az unokatestvérem Grávuj Vilmos Szilárd és az összevágást na meg a publikálást jómagam készítettem. A videóban benne van három fél munkája a rendezőtől egészen a videónak a YouTube-ra való kerülésére. Ide nem számolom bele a Tilinger Attila előadását is, mivel csak a videó szerzői jogaira szeretnék kitérni.
Születésnapi torta
Monday, September 12th, 2011
Ami csípte Szabó Elődnek az orrát
Thursday, June 30th, 2011
És talán sok más embernek is csípné, s talán csípni is fogja. A hírhedt és tisztelt Szabó Előd előadőművész a következő szentimentális fogással próbálkozott a Facebook oldalán:
15 éves lány kézen fogva megy az 1 éves kisfiával. Lekurvázod… nem tudod, hogy 13 évesen megerőszakolták. Dagadtnak hívsz egy kislányt… nem tudod, hogy egy súlyos betegség miatt kövér. Egy idős bácsinak beszólsz, hogy milyen csúnya az arca… nem tudod, hogy komoly baleset érte az arcát egy háborúban, miközben az országodért harcolt! Tedd ki te is ha ellenzed a csúfolást! 95%-otok nem fogja megosztani.
Nem zavar a próbálkozás mert néha azt kell adni a rajongóknak amit igényelnek (jelen esetben ámítás kell nekik) és mindenki azt csinál amit akar, az sem zavar hogy törölte a hozzászólásomat, elvégre itt van nekem ez a ismeretlen oldal ahol csak én törölhetek. Az sem zavar, hogy sok a balerina féle ember akik beveszik az érzelgős színészkedéseket.
Rövidebbet, frappánsabbat? Esetleg húzd ritkábbra a jelenléted!
Sunday, April 24th, 2011
Ha kritizálni kell egy vendéget vagy ha úgy tetszik klienset, akkor ne aggódj mert boldogulok. Könnyen ki lehet szúrni valakinek a szemét ha éppen köcsögösködik. Ám ha meg kell védni az érdekeiket, akkor is érdemes számítanod rám. Sőt!
Éjjel fél 12-kor a diszkó már tele van. Hihetetlen. Ego Úr a helyén van a kis lézeres mütyürjeivel. A lemezlovas hatékonyan emeli a hangulatot. Érdekel tovább? Kemény zene ment. Ez így ment körülbelül 1 óráig, talán fél kettőig. Lehet aztán lejárt a szett, de előkerültek a lightosabb dalok is, a hangulat folyamatosan csökkent, a kezek eltüntek a levegőből, az emberek egyre jobban lelassultak. Szóltam is a tulajdonosnak, de újabban az a divat hogy mosolygunk egyet és fél percen belül el van felejtve. Na húzd bele akkor a pisze orrocskád az egészbe, majd én is annyira serény leszek a business online részén. Vagy esetleg adja át Ego Úrnak a cuccot, mert láttam hogy tökéletesen megértik egymást. Nekem vannak elveim, hogy külömbözzek a sok egyforma embertől.
Nem kell ide Náksi és Brunner
Saturday, April 9th, 2011Belép a paraszt a diszkóba. Léptei nehezek, kiváncsisága határtalan és szomjúsága feneketlen. Szennykultúrája kifejlődött és intelligenciája a padlót söpri könyörtelenül. A sajt még ott van a hónalja alatt, arcvonásai paradicsomosak s a csorba fogait büszkén vicsorítja a népnek, mintha az dicsőség lenne és mindenki a hányingert keltő mosolyára lenne kíváncsi. Mozdulatai robotosak, zsebredugott kézzel döfi a csípőjét a levegőbe idétlenül és igyekszik minden dallamot elbaltázni, messze elkerülni mint egy retardált görény.
Amint lecsúszik a csökönyös torkán néhány sör, beszédét kiabálásra váltja és nem zavarja őt egyáltalán ha néha nyálával spricceli a vele szemben álló személy arcát. Egy hétig böfögi, hogy mekkorát bulizott, holott neki elég lenne egy egyszerű winamp dj is. Mindenhez ért ami a buliszervezésekkel kapcsolatos, mindig mindent jobban tud mint más és előkelően tudja játszani az ártatlant ha emberére talál aki picit meghúzza az ingujját és több szerénységre s megfontoltságra inti.
A tapintatlanság ászai
Sunday, March 6th, 2011Ember, szóval vannak olyan személyek akiket az ember aligha nem tud nem szeretni, viszont azok a bizonyos személyek annyira tapintatlanok, hogy szóra sem érdemes. És nem a szóbeszédre értem, mert ez egy olyan téma ahol be kell vallanom néha akár többen felülmúlnak engem, ha éppen mondjuk nem vagyok valami nagyon prózai formámba. Ez így jó, rendben van, de mi lesz a viselkedésekkel és mások intimitásának a tiszteletben tartásával? Például nekem annyira szükségem van a csendre, a nyugalomra, mint neked a levegőre. Értem ez alatt azt, hogy igénylek napi legalább fél órát ami alatt el tudok merülni a gondolataimba, lazítani egy dalra vagy csak símán pihenni.
Hadd ne csörögjön már folyton az a gennyes telefon, mert úgy kidobom hogy a mozdonyvezér még megemeli a kalapját mikor keresztülmegy rajta a vonattal. Tudom, hogy nem mindenkinek könnyű engem elfogadni olyannak amilyen vagyok és nem akárki képes tiszteletben tartani az általam igényelt távolságot, de hidd el hogy meg lehet próbálni. Ebbe eddig még senki sem halt bele, csak a próbálkozás ellentétjére törött el már tucatnyi embernek a körme. Kompromisszumot is csak ott és akkor amikor van értelme.
Jelen és jövő
Sunday, March 6th, 2011
Sok a nagypofáju Holtmaroson is
Sunday, February 27th, 2011
Hogy nehogy valaki az hidje hogy különösebb bajom lenne Magyaróval. Ááá dehogy, ez a szülőfalum, itt nőttem fel. De természetesen ha valami ésszerűtlen vagy helytelen dolgot észlelek, akkor jelzem a magam módján. Hogy mennyire vagyok radikális és tapintatos, talán a génjeim határozzák meg vagy még azok sem.
Azt akarom mondani, hogy nagypofájú emberek azért Holtmaroson is vannak többek között, pontosan úgy mint bármerre a világon. Nyilvános helyen az ember vizelni megy és úgy pofáznak vissza mintha megetted volna a kenyerüket vagy odébb lökted volna őket mint egy szenes tuskót. Annyit csináltam, hogy nem hagytam az övé legyen az utolsó szó. Aztán ha nem volt akkora farka, hogy megüssön, hát örvendhet én azt garantálom.
Many people want a piece of me
Sunday, February 20th, 2011Vannak periódusok, hangulatok, állapotok és egyéb görcsök. Megesik, hogy ez embert minden irányba nyúzzák az élősködök, mert hát szükségük van az emberre. Az is megtörténhet, hogy dühükben az élősködök senkinek nevezik majd az embert. Aztán megint jön egy periódus, amikor az ember ha eleget tesz ahhoz hogy az élete értelmet kapjon és ez természetesen elég sok időt lefoglal napjaiban, ilyenkor szokás szerint megint megjelennek az élősködök és programot próbálnak szabni az embernek.
Ekkor így, akkor majd úgy, ezt és azt …
Ilyenkor az ember hirtelen újra nem senki, mindaddig amíg az élősködöknek szükségük van rá. Éppenséggel nagyon sűrű mindennapjaim programja, úgy hogy nem marad más hátra nekem, csak hogy megkülömböztessem az élősködőket az igazi barátoktól. Mert hogy sok lénynek szüksége van rám, erre volt, van és továbbra is lesz bizonyíték. De vajon nekem mi a jó? Én tudom! Vajon ők tudják? Vajon képesek voltak az évek során az én igényeimre is figyelni? Az utóbbi napok eseményeiből nem ez értelmezhető.
