Egy koldus az utcán a kezemhez ért,
reszkető kezével valamit kért.
Láttam hogy csalódott és boldogtalan,
nem volt egy fillérem se, szégyelltem magam.
Author Archive
A szívemben egy koldus vagyok
Friday, July 23rd, 2010Fuldoklik a román egészségügy
Thursday, July 22nd, 2010
Oda jutottunk, hogy ha elmegy valaki az orvoshoz, mert mondjuk éppen egy bizonyítványt kellene kiállítasson egy másik papír alapján, mikor bekopog az orvoshoz, akkor szépen behívják. Eddig semmi különleges dolog, normális lépések, bizonyítvány kell, hála az égnek Romániában virágzik a birokrácia és ajtóról ajtóra küldik az embert minden szarért. Ismétlem, hogy az illető bekpogott és behívták.
A “szereplőnk” nyújtaná is oda a papírt a telefonon beszélő nőnek, aki elveszi azt a bizonyos papírt, majd 1-2 percre rá zavartalanul ráordít hogy mit is keres bent, nem látja hogy ő éppen telefonál? A mi kedves szereplőnk egyenesen kiakad, elcsodálkozik, mire a pattogó asszisztens megismétli mégegyszer és még lekezelőbb hangnemben. Az alanyunk kimegy és mivel érzékeny, folytogatja a sírás.
Készítik már a sírodat
Thursday, July 22nd, 2010Talán este van és félsz sötétben aludni,
a szörnyeteg hangját nem akarod hallani.
Félsz az ijesztő hideg szavaktól,
félsz attól az óriási árnyéktól.
Nem akarod egyedül tölteni az éjszakát,
keresed az élet szebbik oldalát.
Nem mersz a párna másik felére fordulni,
szemedről két kezed félsz levenni.
A magányos lélek története
Wednesday, July 21st, 2010
Figyeltem sokáig, a világ hátrafele haladt. Sok volt a rosszindulat, az emberek rémülten, szabadlábon éltek. A busz elütött néhány embert, de senki sem törődött velük, csak bámultak a házak fölött. Messziről láttam, hogy nem volt szerelem csak háború, sem élettel és sem halállal nem törödtek az emberek. Féltem, hogy lerohad a világ…
Nekem még szép volt minden, én törödni próbáltam. Fiatal voltam és gondtalan, még senki sem bántott. Minden szavam kedves volt, mindenki jó volt hozzám és nem létezett rossz kedvű válasz. Fiatalon gondom kevés volt, gondolkozásom kevesen ertették. Éjjelenként probáltam elosztani a fájó gondolataimat a puszta ég alatt, de senki sem értette. A csillagok figyeltek, de választ nem adhattak, így csak szerényen rám mosolyogtak. Ekkor rájöttem, hogy nem vagyok egyedül, valaki mindig figyel, valaki kell hogy szeressen. Megértettem a csillagok mosolyát, tudtam vigyázni fognak rám, nem engedtek boldogtalanul élni, látták oly magányos vagyok és érzékeny…
A két ujjú valami története
Tuesday, July 20th, 2010Volt egyszer hol nem volt, volt egyszer egy kék autó. Ennek a kék autónak a teteje lyukas volt, s mivel lyukas volt a teteje, ezért mindig beázott. Ahogy sokat ázott, kifejlődött belőle egy kétujjú valami, mint ahogy a földből kibújnak a valamik. A két ujjú valami nagyon vigyori volt mindig, mert a hátánál a sok esőtől kibújt egy kopasz fa, ami védte a két ujjú valamit az esőtől. Egy nagy vihar után aztán a fa kitört és így már a két ujjú valamit elkezdte verni az eső. Már neki sem volt minek vigyorogjon, a rossz indulatú erős szelek leverték a két ujjú valamit a lábáról, és így mindörökre az autóba maradt a két ujjú valami. Még a mai napig is az autóban van, ha azóta ki nem szállt onnan.
Vicces értelmezések a férfiakról
Sunday, July 11th, 2010
A férfiak olyanok mint egy turmixgép. Nem tudod miért, de mindenképp szükséged van egyre.
A férfiak olyanok, mint a parkolóhely. Az összes jó foglalt, a maradék mozgássérült.
A férfiak olyanok, mint az időjárás. Semmit nem tudsz tenni hogy megváltoztasd.
