Nézd már… iderakták ezt a számítógépes csávót is, hihihi. Ha nem is voltak ilyen vagy hasonló megjegyzések, akkor legalább ilyen vagy hasonló gondolatok biztos voltak. Mert ugye van a megszokás és az úgy aztán berögződik az emberek fejébe, hogy ki hova tartozik. Természetesen nem éppen teljes mértékben nekem való meló ez, de alkalmilag nem vészes, s lehet még bele is jönnék. Vajon? Lehet kiderül az okosabb megfigyelőknek az alábbi élménybeszámolómból is.

A másik két kolega lakodalomba tengették szórakozási óráikat, ezért szükség volt egy második emberre. Ok, legyen, gondoltam. Mi vészes lehet egy ilyen melóba? Az elején kijelentik az embernek, hogy nincs tütüzés, azaz ivászat, ami igencsak csiklandozós dolog amikor az ember torka kezd kiszáradni s látja hogy más úgy nyeli a sört mint a sivatagi teve a vizet. Ilyenkor megtette egy energia ital s ment tovább a meló.

A meló, amit be kell ismerjek, kívűlről messze sem ismertem ilyennek amilyen. Belülről állva és részesülve a felelőség alá, már nem ugyanolyan. Az elején bele kell jönni a jegyszakításba. Kell alkalmazkodni az emberekhez, akik csak be akarnak jutni a diszkóba minél hamarabb. Egyik nyújtja a pénzt, mondom a kolegámnak kell adni a pénzt, én a jegyet adom, erre már nyújtja az utánalévő is. Nem várják meg, hogy az elöttük lévőkkel el legyen intézve minden formaság és biztonsági eljárás amikor szükséges. Szóval, a jegyek másik felét ami nálunk marad, azt le kell adni és el kell számolni a suskával, ezért már itt is figyelemmel jár a meló.

Ha van egy kis civakodás, mikor odalép az ember, mindenki hibátlan és egyből elfelejtették ki fogta meg hátulról a másik nyakát. Személy szerint, mivel nem csattant el pofon vagy ököl, a legidegesebbiket vittem ki néhány szóra egy cigi erejéig s megvártam amíg elhitte hogy bent nem érdemes balhézni mert kidobódik és még eltiltásos fekete pontot is vihet haza az anyukájának. Nem lehet szerintem annyira nehéz felfogni, hogy ha valaki beléd köt, azonnal a kidobókhoz kell fordulni. Még akkor is ha tízen vannak és nem lehetne elbírni velük. Miért? Majdnem senkinek sem kényelmes az eltiltás és erőnléttől függetlenül elöbb utóbb csak leszívná a sallereket. Ha nem a kidobóktól, akkor a rohamosztagtól. Nem gyerekjáték, nyilvános helyen játszani más biztonságával, testi épségével.

Aztán ott vannak a tök részeg emberek. Olyan lila álmokkal érkeznek a diszkóba, amik szerint azt hiszik hogy úgy bemehetnek. Hogy ők a múlt héten 200 lejre fogyasztottak, hogy nem foglalkoznak senkivel, s így tovább. Hát fogyaszthat 1000 lejre is, az mindegy, mert alig áll a lábán és elég ha véletlenül nekidöl valakinek s már megvan az ok a balhéra. Az ilyen okosoknak meg kell magyarázni 20-szor, s utána határozottan kilökni, nem is egyszer.

Ja, a lökés. Nem egyszer éreztem dagadni az ereim, sőt az izmaim is. Nem kis kihívás az értetleneket és az idegeseket nem megajéndékozni egy kis édes négyes ökölboggal. Ilyenkor táplálnak a gondolatok a felelőségről és a példamutatásról. Azt is észrevettem, hogy egész éjjel rengeteg figyelmes tekintet megfordul a kidobóra. Itt jön képbe a kölcsönös figyelem. Meggyőződésem, hogy ha a kidobók aktívan figyelnek, akkor csappan a balhés kedv. Mert egy esetleges hibás balhés, már nehezebben magyarázná ki magát, ha le volt figyelve a hőskődése. Megint ismétlem, hogy szerintem igazán nem kényelmes senkinek sem megtenni egy esti több kilométeres útat hiába, a kizárás miatt mert az azelőtti héten kellett neki boxolni.

A többi része a melónak egy helyben állás, sétálás, segítés a vendégeknek ha igénybe veszik, útbaigazítások. Nehéz már egyeseknek három sör után a budit is megtalálniuk. Lassabban telik, mint amikor bulizik az ember. Viszont több mindent lát ilyenkor. Vettem észre, mintha a lányok szemében csillogó arany lenne a kidobós jelvény. Hát gyerekek, ugyanaz az ember vagyok mint máskor is, csak ilyenkor sokkal komolyabb, figyelmesebb, koncentrálva a dolgomra mert a seggetekért én is felelnék.

El nem szabad felednem a töketleneket sem. Az ilyenek is az ember cukrát emelik, semmiskedő beszólásokkal. Nem elég hogy alig hallja az ember a mocorgásaikat, utána a füledbe kiáltják azt a semmit, amit inkább megtartott volna magának értelmetlen kis perceiben. Hagyd a biztonságit dolgozni, nem kell jópofizzál nála mert ha hibás leszel úgy is repülsz te is és ha éppen unod magad, akkor lehet ballagni szépen hazafele. A biztonsági személyek, egyelőre még nem szórakoztató források.

Összevetve mindent, mondhatom hogy tetszett. Jobban elfáradtam, mint amikor bulizni szoktam. Enyhén meghaladva egy 200-as létszámot, semmi különös balhé nem volt, leszámítva 1-2 indulandó balhé megelőzését. Erre büszke vagyok és köszönöm a kolegáknak is és gratulálok a vendégeknek is, mert mindig örvendek ha látom hogy valaki tud viselkedni a társaságban. Aztán otthon mindenkinek a saját privát ügye, hogy mit és hogy csinál. Ennyi .

Hasonló beírások:

• Nincs több hasonló beírás.

Kulcsszavak: bodyguard, élmények, security

Ez a cikk 2010 August 22 íródott 14:45 órakor a Blog kategóriába.