Rengeteg elméletet lehet hallani a bárokban, elméletek amiket sörös böfögések kísérnek. Nem a bárok a megfelelő helyek az elemzésekre, de az is igaz, hogy az erdélyi vidéki településeken a fiataloknak nincs sok lehetőségeik a kikapcsolódásra, szórakozásra. Projekt lenne, alapok is kerülnének, de szinte senki sem hajlandó hosszú távú befektetésekre, s aki megtenné annak nincs elég anyagi tőkéje. Így aztán egy induló vendéglőből vagy pizzázóból bár lesz, egy bárból pedig köpköde ahol majd megfordul mindenféle suta szerzemény. Szinte elképzelhetetlen egy sportcsarnok mindenki rendelkezésére, egy kisebb kikapcsolódási komplexum ami alkalmas legyen külömböző sport és kultúrális tevékenységek megrendezésére és egyéb projektek, amik ötleteit remélem az alábbi rövid de összetett elemzésemből sikerül kimeríteniük az érdekelteknek.
Magyaró (románul Aluniş, németül Haseldorf) község Romániában, Maros megyében. Községközpont, Holtmaros és az 1970-ben elkülönült Fickópataka tartozik hozzá. (további részletek)
Magyaró
- vegyes: – a legtöbb politikai és szociális vita, illetve problémák Magyarón törtek ki és törhetnek ki a jövőben is a három nemzetiség között. Habár a magyarság fölényes többségben vezet ebből a szempontból, a cigányok már rég meghaladták a 2002-ben hivatalosan bejegyzett 393 fős csoportjukat, ami akkoriban a harmadik helynek felelt meg. Politikai háttere is lehet ennek a furcsa és hirtelen “roma sűrűsödésnek“, de ezt még eddig senki nem bizonyította, vagy leglalábbis senki sem vette a fáradozást a dolog érdekében. Összefogásról szó sem volt és nem is lehet három olyan nemzet között, akiknek a kulturális és szociális szintjeik egetverően külömböznek és gondoltam itt elsősorban a magyarok és cigányok közötti kapcsolatokra. Utóbbiak “jóvoltábol” megy szarrá a falu hírneve, csökken a gazdasági egyensúlya. A falúnak ezen jellemzője inkább a kárára van mint a hasznára. A megoldás az alapoktól kellene hogy kezdődjön. Elsősorban gondolok itt az igazságszolgáltatásra, majd az oktatásra és úgy tovább.
- büszke: – ha büszkeséget keresel, akkor Magyarón kell laknod egy jó ideig. Ezt a büszkeséget, sokszor felcseréli a gőg és néhol undort válthat ki a szemlélőkből. Habár senkinek sem áll kedvére bevallani ezt a fintort, ez igenis jelen van és tisztán észlelhető az emberek közötti eszeveszett konkurenciájából, a visszafogott mellverésekből amik dinamikusabbá válnak amikor megtelik az emberek feje alkohollal és a külömböző érdekeket képviselő csoportok megnyivánulásaiban. A hirtelen eredmények és a remény elveszítését és az utolsóságot éppen a büszkeségével kerüli el a falu. Tehát nagyon ritkán hasznára is válhat ez a jellem, de sokkal érdemesebb lenne intenzívebben támogatni az összefogásos megoldásokat.
- lehetőség: – mint minden községközpontnak, Magyarónak is megadatottak azok az adminisztrálási lehetőségek, amikkel a hátrányokat jobb fénybe lehet keríteni kézzel fogható és sikeres eredményekkel. Az egész községben Magyarón a legtöbb a munkalehetőség, még akkor is ha nem képes ellátni az egész falut munkával és tiszteséges fizetésekkel. Apró mozgások/lépések már meg vannak téve, érdekes lesz majd a folytatás is.
Holtmaros
- kicsi: – beérve Holtmarosra kerékpáron, alig kerülsz ki egy-két “tehénfasírtot” és máris elérted a végét. Annyira kicsi ez a falu, hogy sokszor eltűnődik az ember, hogy lehet nekik vasúti állomásuk, öregotthonuk, művelődési otthonuk, hegedűgyárjuk és több magánüzleteik és bárok is. Alkamazkodás és példavétel a nagyobbaktól. Ebben rejlik a holtmarosiak egyik titka és itten a holland módszerek eltanulására gondolok, amiket sikeresen alkalmaztak a mezőgazdaságban. A térségben talán ők voltak az elsők, akik modern mezőgazdasági módszereket alkalmaztak sikerrel.
- egységes: – amilyen kicsi a falú, annyira összefogott. Alig fordul meg egy-két más nemzetiségű család Holtmaroson, de még azokkal sincs baj. Nem is ajánlatos nekik a pofázás vagy a “rosszalkodás“, mert az összefogott egységes kis falu, azon nyomban elnyomná őket a föld alá. Ha példát keresel az emberi összefogásra, akkor feltétlenül látogass el Holtmarosra néhány napra.
- pofázás: – munkás módszereik sok esetben fejlettebbek mint szociális és intellektuális felkészülésük. Talán maguk között jópofásnak tünnek a vicceik, de így kívülről nézve elég furák a furfangos beszólásaikkal és megnyilvánulásaikkal. A három helység közül, talán Holtmaros fiataljai tünnek fel az első helyen a civilizálatlan megnyilvánulásokkal a fiúk részéről és a “postázásokkal” a lányok terén. Nem hiába nevezték meg a holtmarosiakat egy háziállat után, mivel tényleg hangosan tudnak gágogni.
Fickópataka
- kissebbség: – a fickóiak kissebbségi érzete, néha már nevetséges. Az 1970-es elkülönülésük óta, ez a helytelen felfogásuk megszünés nélkül kísérte őket. A jövő viszont teljesen megváltoztathatja az állást, amihez köze lesz a következő két jellemnek is. Földrajzi elhelyezkedése a falunak, messzébb a másik két falutól és főleg a központtól, egyrészt érthetővé teszi az embereik kissebbségi érzetét, még akkor is ha nem kellene alábecsüljék a szorgalmas munkájukat és a szemmel látható fejlődésüket. Egy fickói ember mindig nagyon érzékeny. Vigyáznod kell hogyan választod meg a hozzá intézett szavaid, mert egy rosszul elsütött megjegyzés betörheti a fejét. Minden kis szarságot szívre vesznek, éppen a kissebbségi érzetük miatt.
- munka: – ezek az emberek aztán dolgoznak. Pirkadattól sötétedésig mindenki úgy dolgozik, hogy néha már a taknyuk nyáluk is folyik. De ezen nem kell röhögni, hanem inkább példát venni. A legkissebb szintű munkától kezdve, bárki bármivel foglalkozzon, de azt aztán szakadásig műveli. Nem hiába szaporodtak el a villaszerű házak. Politikailag is kinyílt a csipájuk (csönd legyen, nem szabad nevetni, még valaki megharagszik az erdő mellett, ne legyetek rosszak na…) és a faluba vezető aszfaltos út, már egyre hosszabbra nyúlik meg.
- jövő: – habár Magyarón és Holtmaroson sem eldobandóak a turizmusi lehetőségek, viszont Fickón ÓRIÁSIAK! Ha valaki nem értette volna, azok kedvéért megismétlem. Fickónak óriási turisztikai lehetőségei vannak! Egyes pénzes emberek részéről úgy tűnik, hogy már kezdenek észbe kapni és lassan kiépülnek a vendéglátó helyek a faluban és főleg a falun kívűl, ahol csodálatos hegyek vannak amik minden szemet elgyönyörködtetnek. Ha a fickóiak ügyesen és okosan mozognak, akkor Maros megye egyik leggazdagabb településévé válnak. Földrajzi adottságuk megvan, munkásságuk példás és ha picit faragnak a komunikálási készségeiken is, akkor már lehet ásni a hegyi kabanák alapjaihoz szükséges kereteket és javítani az odavezető útakat. Most jut eszembe, hogy nekünk is van földünk a Sármáson. Ojjééé
Községünk falvai tele vannak jóval és rosszal, hibákkal és erényekkel egyaránt. Biztos vagyok benne, hogy nem vagyunk Erdély vagy Maros megye sereghajtói, de még vezérei sem lehetünk jelenleg. A javításra és javulásra mindig van hely és ez csakis az embereken múlik. Kezdjük a hibáink belátásával és elfogadásával, utána a kijavítással és a fejlesztésekkel, illetve a gazdasági terjeszkedésekkel. Remélem tanulságos ez a villámjellemzésem, aminek a politikai, szociális és gazdasági pontjait bárki kibővítheti az alábbi hozzászólási mezőkben, illetve kiterjesztheti egyéb ágazatokra is.
