Hazafele tartottam a horgászatról, amikor már latótávolságra voltam a házunktól, de ugyanakkor a tökömberci szomszédaim kutyáik is körülbelül hatvan méteres látótávolságban voltak. Egy tekintetet vetettem a kutyákra, majd szépen haladtam tovább az útamon. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a két kis csizsling kutya elindultak felém. Olyan nyugodtan és annyira sunyin, hogy egy velük még nem találkozó személy azt hitte volna hogy a Marosra tartanak vizet inni. Mikor a közelembe ért a két hegyesfülü apró dög, bekerítettek és kétségbeesetten igyekeztek megharapni a lábaim.

Ekkor került le az oldalamról a horgászatokra elkísérő vadkeleti favágó késem, amivel cselesen a kutyák felé hajolva, megpróbáltam tesztelni a kutyák bőrének a vastagságát. Sajnálatos módon nem jártam el sikerrel, lehet hogy a megvillanó óriás penge hatására, mert elég gyorsan elriadt a két alattomos szuka, amikre szavamra mondom hogy jó ideje fáj a csőrőm. S nemcsak rájuk, hanem a hanyag gazdájukra is, aki megszokta hogy bárhova megy, őt kísérnie kell a két félholt kutyának. Ezzel nem lenne semmi bajom, ha a kutyák szépen haladnának a hanyag szomszéd mellett, ha be lennének tanítva úgy ahogy írja a kutyás könyvekben.

Egy másik esetben, mentem horgászni és a Maros felől jött haza a borzos és hanyag szomszéd. Természetesen ott volt a két utálatos dög is mellette, s amint elhaladjak mellettük, már nekem is szöktek volna, ha nem próbálom arccsonton billenteni őket a horgászbotom nyelével. Sajnos akkor is sikertelenül jártam el. Még annyira sem volt lehetőségem, hogy köszönjek a vadembernek, mert a rongyos ebjeivel kellett foglalkozzak. De azt sikerült észrevennem, hogy jóízűen élvezte a jelenetet. A paraszt!

Nem tudom ha ugyanilyen jóízűen fogja élvezni a felnyársolt kutyáinak a tetemeit is. Már nyugtalanul várom, hogy ilyen felállításban lássam a pofáját. Én parancsolni senkinek sem akarok, de ha óhajtozik valakinek túllépni a civilizált határokat, akkor állunk elébe, semmi gond. Ne tessék már haragudni, de nem vagyunk már gyerekek hogy ilyesmin szórakozzunk mint valami hanyag együgyü mutuly emberek. Nem esne nehezemre egy annyi kiváltságos kényelem, ha nyugodtan sétálni tudnék az utcán. Na, megyek fenjem meg a késemet. Rendben?

Hasonló beírások:

• A foltos kiskutya rövid története

Kulcsszavak: hanyagság, kutyák, szomszédok, vadkelet