Az életről sokmindent lehet mondani. Például olyan dolgokat amik igazak legyenek. Éppen ezért oda is kijukadhatunk, hogy egy adott pillanatba állítani merjük hogy az élet olyan mint egy hosszú bírósági per. Egy ilyen gondolatos pillanatot váltottam vicces percekké és szó szerint furfangosan lefaltoltam egy fiatal lányt, aki nem akarta belátni hogy ő egy rossz lány! Na kezdődjék a show, mert tudom hogy szeretitek az ilyen tökölődéseket, főleg a tyúkos cikkem óta.
Bátyja: – Téged nem engednek a Gondűzőbe? Te megbuktál?
Ciciske: – Nem buktam meg képzeld el
Bátyja: – Szerintem bukott szamár vagy és nem engednek a diszkóba az őseid.
Ciciske: – Na ebben tévedsz bátyja
Bátyja: – Akkor meg miért nem jársz szórakozni hugica?
Ciciske: – Járok. Ki mondta hogy nem járok?
Bátyja: – Jaj értem. Ki vagy tiltva a Gondűzőből mert búnyóztál. (jó ideje nem láttam arrafele Ciciskét)
Ciciske: – Az igen
, pont én búnyózok
Bátyja: – Hát kinézném belőled.
Ciciske: – Szép. Pedig nem is vagyok olyan rossz
Bátyja: – Szerintem borzasztóan rossz vagy.
Ciciske: – Haha, nagyon vicces.
Bátyja: – Te tudsz csirkemártást készíteni?
Ciciske: – Nem. Miért?
Bátyja: – Akkor rossz vagy.
Ciciske: – Nem igaz.
Bátyja: – Mit tudsz főzni?
Ciciske: – Palacsinta, szalmakrumpli…
Bátyja: – És mikor számítasz megtanulni főzni?
Ciciske: – Nem tudom. Mikor asszony leszek.
Bátyja: – Tudod nehogy azt hidd hogy asszonnyá válás előtt két héttel elég bemagolni a főzést.
Ciciske: – Jó, tudom
Bátyja: – Tudod, oda kéne egy kis gyakorlat is, mert ha nem … a férjecskéd a mézes hetek után minden este seggbe… seggberúg a vacsora után.
Ciciske: – Hát főzzőn ő ha éhes!
Bátyja: – S te mit eszel?
Ciciske: - Ne félj, mert nem halnék éhen.
Bátyja: – Innál tejet mi? (szerintem nem értette)
Ciciske: – Nem szeretem, gyümölcsöt ennék.
Bátyja: – Kislány, az élet nem az Éden kertje vágod? A te férjed egy nagy darab szakállas és szigorú pasas lesz, mikor az asztalra csap, kell tálaljad neki a bundás flekkent, a majonézet, a mártásos csirkehúst és a böfögtető sörét. Egész napi motrozás után a haverokkal, annyi kijár neki nem?
Ciciske: – Ő nem érdekel.
Bátyja: – Ezt azért mondod mert szégyenled hogy nem tudsz főzni. Anyukádnak jólesne ha holnaptól a kisebbik lánya odaállna melléje és kérné tanítsa meg főzni. Csak azon jár a fejed miként verd el a tőle kapott költőpénzt. Te mennyi örömet okozol a dumás pasijaidnak neki?
Ciciske: – Há nemtom. Sütök neki palacsintát. A múlt héten sütöttem. Másképp nagy örömöt nem szerzek neki…
Bátyja: – Tehát akkor egyetértesz velem hogy rossz vagy.
Ciciske: – Hát ebből a szempontból igen.
Bátyja: – Te milyen szempontból akarod hogy vélekedjek rólad?
Ciciske: – Hát nekem mindegy.
Bátyja: – Na hát szerintem verekedős és rossz vagy és nem tudsz főzni.
Ciciske: –
Minek kell tudni főzni? Az is csak egy szokás. Jobb egy lépéssel előre gondolkodni, vélik egyes pisis lányok. Ez is olyan mint amikor azt mondtam, hogy kell nekem autó de nincs jogosítványom és nincs meg a szükséges pénz sem. Én tanultam az ábrándból, de a lányok vajon tanulnak abból hogy nem elég csak a nagy Ő-t keresve tuningolni az életet, hanem kell picit készülődni is? Az ő családias fejlődésük elhalt a Barbie baba sarokba szorítása óta. Azóta előkerült a cigaretta, a kemény piák (a sör nem is jó, egyem a zuzájukat), a réstágító élő és műrudak na meg a nosztalgikus alvás, uszás, zene és a bulik egyre másra. De vajon mi változtatja majd meg őket vérbeli anyukákká? Lehet hogy ez az egész főzés meg anyáskodás egy titkos képesség, amit a férjhez menésig a kicsi zsebeikben dugdosnak tudatukon kívűl.
Kép forrása: irregulartimes.com
Hasonló beírások:
Kulcsszavak: funny, jogok, mérlegelések, tesztelések, vicces

[...] Minden nőben rejtőzik egy feminista boszorkány [...]