Egy erdélyi és egy oltyán, karamboloznak az országúton. Mind a ketten nagy sebességgel száguldottak a karambol előtt. A gépkocsik porrá zúzódtak, fémdarabok röpültek széjjel minden irányban. Mégis a két sófőr karcolás nélkül ússzák meg a karambolt. Ránéznek egymásra és az erdélyi így szól:
Nézz az autóinkra. Én azt gondolom hogy Isten úgy akarta hogy mi ketten találkozzunk és közös üzletbe fogjunk!
Igen… én is úgy gondolom hogy a közös sorsunk hozott össze minket… – mondta az oltyán.
Az erdélyi tovább folytatja az ismerkedést:
Kell legyen egy üveg borom a csomagtartóban ha nem törött el, gyere ünnepeljünk egyet.
Megtalálja az erdélyi az üveg bórt, kinyítja és megkínálja az oltyánt, mert hát így a szép ugye. Az oltyán meg is issza majdnem az üveg fél tartalmát és utána át akarja adni az erdélyinek, mire ezt mondja az erdélyi:
Nem… én nem iszok… én várok a Rendőrségre!
(Fotó: Paul Linton)
